A kivizsgálás első lépése: hormonlabor

PCOS gyanúja esetén a hormonvizsgálatok célja nem egyetlen érték kimutatása, hanem annak megértése, hogyan működik a petefészek–agyalapi mirigy–anyagcsere tengely.

A vérvétel a ciklus elején történt.

LH és FSH – miért fontos az arány?

Az LH (luteinizáló hormon) és az FSH (follikulus stimuláló hormon) az agyalapi mirigy hormonjai, amelyek a petefészek működését irányítják. Ebben az esetben az LH értéke a normál felső tartományban volt, az FSH alacsonyabb tartományban mozgott, ennek eredményeként az LH/FSH arány eltolódott. Ez PCOS-ben gyakori jelenség, és arra utalhat, hogy a tüszők fejlődése megindul, de nem jut el az ovulációig,ezért a ciklus rendszertelenné válik. Fontos hangsúlyozni, nem minden PCOS-esetben kóros az LH/FSH arány, ezért ez önmagában nem diagnózis.

Androgének – amikor „túl sok” férfihormon hat

A laborvizsgálat során enyhén emelkedett tesztoszteron, androsztendion.

Ez magyarázza a páciens tüneteit: pattanásos bőr, fokozott faggyútermelés. Fontos megérteni, hogy nőknél is termelődnek férfias típusú nemi hormonok, a probléma nem a jelenlétük, hanem a túlzott hatásuk.

SHBG – miért számít, ha „normális” a tesztoszteron?

Az SHBG egy fehérje, amely megköti a nemi hormonokat a vérben. Ebben az esetben az SHBG szintje alacsonyabb volt, ami azt jelenti, hogy több „szabad”, hatni képes tesztoszteron volt a keringésben, a tünetek erősebbek lehetnek akkor is, ha az össz tesztoszteron szint csak enyhén tér el.

Ez gyakori PCOS-ben, különösen inzulinrezisztenciával társulva.

AMH – miért magas PCOS-ben?

A páciens AMH-értéke kifejezetten magas volt, ami sok aggodalmat okozott a páciensnek. De sikerült megnyugtatni. PCOS-ben ez at jelzi, hogy sok apró, fejlődésben megrekedt tüsző van jelen, ezek együttesen sok AMH-t termelnek.

A magas AMH nem jelent rossz termékenységet, de utalhat ovulációs zavarra.

Anyagcsere-háttér: miért nézünk cukor- és inzulinértékeket?

A vizsgálat során enyhe inzulinrezisztencia is igazolódott. Ez azért fontos, mert az inzulin fokozhatja az férfias hormon termelést, rontja az ovulációt,hosszú távon cukorbetegség kockázatát növeli.

Ezért PCOS-ben az anyagcsere vizsgálata nem esetleges, hanem a kivizsgálás része.

A diagnózis összerakása

A PCOS diagnózisa ebben az esetben a tünetek, a laboreredmények, az ultrahanglelet
együttes értékelése alapján történt.

Mit jelent mindez a páciens számára?

A kezelés célja a ciklus rendezése, a hormonális egyensúly javítása, az anyagcsere védelme, és a későbbi gyermekvállalás esélyeinek megőrzése.

A páciens személyre szabott életmódi és hormonális támogatást kapott, és néhány hónap alatt a ciklus kiszámíthatóbbá vált, a bőrtünetek enyhültek, a laborértékek kedvező irányba mozdultak.

Összefoglalás

A cél nem egy jól működő ciklus és hosszú távon is tartós női egészség.

LH és FSH – a ciklusszabályozás kulcshormonjai

Az LH (luteinizáló hormon) és az FSH (follikulusstimuláló hormon) az agyalapi mirigy hormonjai, amelyek a petefészek működését irányítják. PCOS esetén gyakran az LH szintje magasabb,az LH/FSH arány eltolódik.

Ez az eltérés hozzájárulhat az ovuláció elmaradásához, ami a rendszertelen menstruáció egyik oka lehet. Fokozza a férfias típusú nemi hormonok termelődését, ezzel zsírosabb bőrt, pattanásokat, hajhullást vagy fokozott szőrzetnövekedést eredményez. Az LH/FSH arány nem minden PCOS-esetben kóros, ezért önmagában nem diagnosztikus, de fontos része az összképnek.

Androgének – férfias típusú nemi hormonok

Nőknél is termelődnek androgének, kis mennyiségben. PCOS-ben azonban túltermelődésük fordulhat elő. Leggyakrabban vizsgált férfias hormonok a tesztoszteron, androsztendion, DHEAS. Emelkedett szint esetén jelentkezhet pattanásos bőr, férfias típusú helyeken fokozott szőrnövekedés, hajritkulás kifejezetten a halántéknál és a fejtetőn.

A laboreredmény segít megerősíteni a hormonális hátteret, és kizárni más, endokrin betegségeket is.

SHBG – a  hormon szállító fehérje

Az SHBG (sex hormone binding globulin) egy olyan fehérje, amely megköti a nemi hormonokat a vérben. Szállítja azokat. Kötött állapotban a hormonok nem hatnak, nem tudnak kötődni a célszervnél, nem váltanak ki biológiai hatást. PCOS-ben gyakran látjuk, hogy az SHBG szint alacsonyabb, emiatt több „szabad”, biológiailag aktív férfias hormon kering.

Ez magyarázza, hogy enyhe hormoneltérés mellett is jelentős tünetek alakulhatnak ki.

Anyagcsere-vizsgálatok – a PCOS nem csak nőgyógyászati kérdés

A PCOS nem kizárólag hormonális állapot, hanem gyakran anyagcsere-eltérésekkel is társul. Ezért fontos a vérzsírok és vércukor háztartás vizsgálata is. Ezek segítenek felismerni az inzulinrezisztenciát, amely a  későbbi cukorbetegség rizikófaktora. Illetve az emelkedett szív-érrendszeri rizikót is szűrik.

Az anyagcsere vizsgálata akkor is indokolt lehet, ha a páciens nem túlsúlyos.

D-vitamin

A D-vitaminról sokáig elsősorban a csontanyagcsere és kálcium szint kapcsán beszéltünk, ma azonban tudjuk, hogy számos hormonális és anyagcsere-folyamatban is szerepet játszik. PCOS esetén különösen gyakran kerül a figyelem középpontjába. PCOS esetén több kutatás is igazolta, hogy a nők jelentős részénél alacsony a D-vitamin-szint, a hiány összefügghet inzulinrezisztenciával, hatással lehet az ovulációra és a ciklus szabályosságára.

AMH-anti Müllerian hormon

Az AMH (anti-Müllerian hormon) az utóbbi években az egyik leggyakrabban kért hormonvizsgálattá vált, különösen meddőségi kivizsgálás során. PCOS esetén azonban gyakran magas értékekkel találkozunk, ami sok kérdést és nem ritkán aggodalmat is felvet a páciensekben. PCOS esetén a petefészkekben sok apró, megakadt fejlődésű tüsző található, mind AMH-t termelnek, így az AMH-szint magasabb lesz az átlagosnál. Szeretném kihangsúlyozni, hogy a magas AMH önmagában nem jó vagy rossz – csak egy információ a kivizsgálás során.

Egyéb hormonvizsgálatok – a hasonló kórképek kizárására

A PCOS-hez hasonló tüneteket más hormonális eltérések is okozhatnak, ezért gyakran vizsgáljuk a pajzsmirigy hormonokat, a prolaktint és szükség esetén mellékvese-eredetű hormonokat. Ez segít abban, hogy ne maradjon rejtve más kezelendő ok.

Mikor történik a vérvétel?

A legtöbb hormonvizsgálat a ciklus elején vagy vérzés hiányában egyénileg meghatározott időpontban történik. A vérvétel időzítése néha nehézkes, de fontos, mert a hormonértékek a ciklus során változnak, és csak így értelmezhetők helyesen.

Összefoglalás

A PCOS laboratóriumi kivizsgálása  nem egyetlen vérvételből áll, a hormonális és anyagcsere-állapot feltérképezését szolgálja, segít a személyre szabott kezelés megtervezésében

A kivizsgálás menete – miért fontos a részletek feltérképezése?

A kivizsgálás első lépése a részletes anamnézis, amely során a ciklushossz, az akaratlan testsúlyváltozás, bőr- és szőrnövekedési eltérések, valamint az anyagcsere-betegségek családi előfordulása is szóba kerül.

Ezt követte:

• nőgyógyászati vizsgálat és hüvelyi ultrahang vizsgálat,
• laboratóriumi hormonvizsgálatok célzottan meghatározott ciklusnapon (LH, FSH, androgének, D vitamin stb…),
• valamint anyagcsereállapot felmérése (vérzsírok, vércukor, inzulin).

Az ultrahang során a petefészkekben megnövekedett számú, apró tüsző volt látható, jellegzetes elrendeződésben. A laboreredmények aránytalan LH/FSH viszonyt és enyhe androgén-túlsúlyt mutattak.

Mi a PCOS valójában?

A policisztás ovárium szindróma (PCOS) egy összetett hormonális és anyagcsere-állapot, amely során:

• megváltozik a petefészek működés,
• megváltozik a menstruációs ciklus,
• és hosszabb távon meddőséggel és bizonyos anyagcserebetegségek kialkulásával is járhat.

Fontos hangsúlyozni, hogy a „policisztás” elnevezés nem valódi cisztákat jelent, a PCOS megjelenése egyénenként nagyon eltérő,nem minden érintett túlsúlyos, és nem mindenkinél okoz meddőséget.

Mit jelent a diagnózis a gyakorlatban?

A kezelés nem sablon szerint történik, hanem a páciens élethelyzetéhez igazodik. A cél lehet a ciklus rendezése, az ovuláció helyreállítása, a bőrtünetek javítása, illetve a hosszú távon az egészség megőrzése.

Ebben az esetben a terápiás terv része volt az életmódváltás. A petefészek működésének támogatása vitaminokkal valamint a gyermekvállalás szempontjából optimális cikuskövetés.

Néhány hónapon belül a menstruáció kiszámíthatóbbá vált, és a hormonális paraméterek is kedvező irányba mozdultak.

Mikor indokolt a hormonális kivizsgálás?

Érdemes nőgyógyászati-endokrinológiai kivizsgálást kérni, ha:

• a ciklus tartósan 35 napnál hosszabb vagy kiszámíthatatlan, vagy a ciklus rövidebb. Illetve a ciklushosszban a változás hónapról hónapra több mint 7 nap.
• a menstruáció több hónapra kimarad,
• teherbeesési nehézség jelentkezik,
• bőrtünetek (pattanások), hajhullás vagy fokozott szőrnövekedés társul,
• hirtelen testsúlyváltozás figyelhető meg, mely más okkal nem magyarázható.

A korai felismerés nemcsak a termékenység, hanem a hosszú távú női egészség szempontjából is kulcsfontosságú.

Összefoglalás

A hormonális eltérések gyakran nem látványos tünetekkel indulnak, mégis jelentős hatással lehetnek az életminőségre és a gyermekvállalási esélyekre. A rendszertelen menstruáció nem „alkati sajátosság”, hanem sok esetben kivizsgálást igénylő jel.

A cél nem csupán a tünetek kezelése, hanem a női szervezet működésének megértése és támogatása.

Mit jelent a rendszertelen ciklus?

Rendszertelennek tekintjük a menstruációt, ha:

• a ciklus hossza tartósan 35 napnál hosszabb, vagy 21 napnál rövidebb
• gyakran kimarad a vérzés,
• vagy a ciklushossz hónapról hónapra jelentősen (több mint 7 nap) változik.

Mi irányítja valójában a menstruációs ciklust?

A ciklus szabályozása egy összetett rendszer, az úgynevezett hipotalamusz–agyalapi mirigy–petefészek tengelyen keresztül történik. Ez a rendszer rendkívül érzékeny a stresszre,aenergiaellátottságra, egyéb hormonális változásra. Ha bármelyik szinten zavar keletkezik, az megelenthet vérzészavarként.

Gyakoribb okok normál testsúly esetén

Ilyenkor gyakran találunk a háttérben ovulációs zavart, enyhe férfias hormon túlsúlyt vagy stressz hormon szint emelkedést. Ezek nem járnak mindig egyértelmű labor változással, mégis befolyásolják a ciklust.

Inzulinrezisztencia normál testsúly mellett

Az inzulinrezisztencia nem csak túlsúlyos nőket érinthet. Normál testsúly mellett is megemelkedhet az inzulinszint, fokozódhat az androgénhatás, gátlódhat az ovuláció. A cikluszavar sokszor az első figyelmeztető jel.

Stressz és a hormonális tengely gátlása

Tartós stressz esetén a szervezet tartja nélkülözhetetlennek a működéshez a nemzőképességet. Emiatt csökken az ovuláció gyakorisága, késhet vagy elmaradhat a menstruációt.

Ez látjuk intenzív munkaterhelés, alváshiány, lelki megterhelés idején. Ilyenkor a vérzészavar a szervezet biológiai válasza az őt érő környezeti hatásokra.

Pajzsmirigy működési eltérések

A pajzsmirigy hormonjai befolyásolják a ciklus szabályosságát, hatással vannak az ovulációra. Enyhe eltérés esetén a testsúly változatlan maradhat, de a ciklus felborulhat.

Sport és energiahiány – akkor is, ha nem fogyás a cél

Intenzív testmozgás vagy alacsony energiabevitel esetén a szervezet „spóroló üzemmódra” vált, csökken a ciklusszabályozó hormonok aktivitása, a menstruáció rendszertelenné válhat.

Mikor érdemes kivizsgálást kérni?

Javasolt nőgyógyászati-endokrinológiai kivizsgálás, ha a ciklus tartósan rendszertelen, a menstruáció hónapokra kimarad, gyermekvállalás nehézségekbe ütközik, a ciklusváltozás hirtelen jelentkezik.

A normál testsúly nem zárja ki a kivizsgálás szükségességét.

Összefoglalás

A menstruáció nem „zavaró tényező”, hanem információ a szervezet működéséről.

Mi az inzulin?

Az inzulin egy hormon, amelyet a hasnyálmirigy termel és számtalan feladatot lát el a szervezetben. Legismertebb szerepe a vér glükóz szintjének a szabályozása. A vér glükóz szintjét nevezik vércukornak. A glükóz a táplálékkal jut be a véráramba, a sejtek fő energiaforrása. Az inzulin továbbítja a glükózt a felhasználás helyére vagy a raktárakban (izom, máj, zsírszövet). Ezáltal az inzulin csökkenti a vércukor szintet. (1)

Mi a rezisztencia?

A rezisztencia szó latin eredetű. Ellenállást, ellenszegülés jelent. 
Mi az inzulin rezisztenciában?
Inzulin rezisztencia alakul ki akkor, ha a megtermelt inzulinra a sejtjeink nem megfelelően reagálnak. Nem veszik fel a vérből a vércukort kellő mértékben, rezisztenssé/ellenállóvá vállnak az inzulinnal szembe. A vércukor szintje nem csökken megfelelően. A hasnyálmirigynek több inzulint kell termelni ahhoz, hogy a kívánt hatást elérje. Így inzulin rezisztenciában a vércukor szint normál, az inzulin szintje emelkedett a vérben. Úgynevezett hiperinzulinémia áll fenn. 

Mi az oka az inzulin rezisztenciának?

Ez egy nagyon bonyolult kérdés. Az inzulin úgynevezett receptorokon keresztül hat a sejtekre. Úgy kapcsolódik a receptorhoz, mint ahogy a kulcs illik a zárba. Ha ebben a kapcsolódásban zavar van, akkor nem képes az inzulin „kinyitni az ajtót” a cukor számára, hogy bejusson a sejtbe. Az inzulin rezisztenciát nem mint teljes zárcsereként kell elképzelni, hanem úgy, hogy az inzulin csak résnyire nyitja az ajtót ahelyett, hogy sarkig kitárná.   

Ennek a megváltozott kapcsolódásnak az inzulin és az inzulin receptor között sok oka lehet. Sejtszinten nem tisztázott még teljesen minden. De amit tudunk, az az, hogy egyes betegségek, a genetikai, bizonyos gyógyszerek szedése mellett az életmódnak is nagy szerepe van. Ismert, hogy a nem megfelelő minőségű és mennyiségű táplálkozás, a túlsúly, a krónikus stressz és a kialvatlanság mind az inzulin rezisztencia kialakulását segítik. (Ezek a tényezők sejtszinten gyulladást okoznak a szervezetben, ezen keresztül vezetnek inzulin rezisztencia kialakulásához.) (2)

Valóban olyan gyakori betegség?

A rendszertelen ciklusok, policisztás petefészek szindróma, meddőség kivizsgálása kapcsán derül fény az inzulinrezisztenciára, így az inzulinrezisztenciát leggyakrabban fogamzóképes korú nőknél diagnosztizálják.  Emiatt sokan női betegségnek tekintik, holott férfiaknál is kialakulhat hasonló arányban, valamint megjelenhet már serdülőkorban is.  Ha megnézzük a kiváltó okokat -stresszt, egészségtelen táplálkozás, kialvatlanság- könnyen beláthatjuk, hogy mai rohanó, stresszel teli világunkban az inzulin rezisztencia gyakori betegség. (3)

Olvasson tovább  az inzulin rezisztenciáról.

Hivatkozás:
(1) https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/23311932.2016.1267691
(2) https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4587882/
(3) https://www.niddk.nih.gov/health-information/diabetes/overview/what-is-diabetes/prediabetes-insulin-resistance

Az inzulin rezisztencia endokrin betegségek kísérője lehet. Ilyen például a mellékvese betegsége, növekedési hormon eltérések, pajzsmirigy működési zavar. Ilyenkor a kezelőorvos veti fel az inzulin rezisztencia lehetőségét, és indítja a kivizsgálást. 

Egyes gyógyszerek is hajlamosítanak inzulin rezisztenciára. Mellékhatásukat a gyógyszert felíró orvos ismeri, és ilyen esetekben is ő indítja a kivizsgálást, kezelést. (1,2,3)

A policisztás ovárium szindróma felállításához először ki kell zárni néhány betegséget, majd az alábbi 3 tünet közül 2-nek kell jelen lennie (Rotterdami 2003-as kritériumok szerint):

1. policisztás ovarium szerkezet (PCO)
2. rendszertelen menstruáció
3. androgén hormonok klinikai vagy vérvizsgálattal igazolt (biokémiai) túlsúlya

AES ajánlás szerint (2006) az 1 és 2 pontok között vagylagos kapcsolattal kell a diagnózist felállítani.  Tehát az androgén hormonok klinikai vagy biokémiai túlsúlya mellé elég a PCO ultrahangos kép vagy a rendszertelen vérzés megléte.

Policisztás ovárium szerkezet

Erről ultrahang vizsgálat alapján lehet tájékozódni. Az első mensest követő 8 éven belül nem lehet a policisztás ovarium (PCO) képről nyilatkozni.

A petefészekben 2-9 mm-es kis tüszőből több mint 20 van jelen, vagy a petefészek térfogata > 10 cm3.

Rendszertelen vérzés, rendszertelen ciklusok

Rendszeresnek tartjuk a mensest, ha 21-35 naponként jelentkezik. De vannak olyan életciklusok amikor nem ezt a szabályt kell alkalmaznunk. Itt felsorolok néhányat:

Az első menses jelentkezése óta nem telt el egy év (<1 év):

• a rendszertelen menses normális

Az első menses jelentkezése óta egy évnél több, de háromnál kevesebb telt el (>1, <3 év):

• 21 és 45 nap közötti ciklustól eltérő rendszertelennek számít

Az első menses jelentkezése óta több mint három év telt el (> 3 év):

• 21 és 35 nap közötti ciklustól eltérő rendszertelennek számít

Fontos kiemelni, hogy rendszeres menstruáció mellett is lehetséges, hogy nincs petesejt érés. Ezért ezt is vizsgálni kell. 

A petesejt érés zavara vezet rendszertelen vérzéshez, vérzéshiányhoz és ezáltal okoz a PCOS meddőséget.

Az androgén hormonok klinikai vagy vérvizsgálattal igazolt (biokémiai) túlsúlya

A férfias típusú hormonoknak fontos élettani szerepük van a női szervezetben is. Ugyanazok a molekulák vannak jelen a vérben, mint férfiak esetén, a mennyiségükben van jelentős különbség. Férfias hormon túlsúlyra jellemző a fokozott szőrzetnövekedés, a zsíros, pattanásos bőr és a férfias típusú hajhullás is. A tünetek jelen lehetnek úgy is, hogy a vérvétel eredménye nem mutat emelkedett szinteket.

A PCOS tüneteiről részletesebben  itt olvashat .

Hivatkozás:

(1) https://www.eshre.eu/Guidelines-and-Legal/Guidelines/Polycystic-Ovary-Syndrome

(2) https://www.uptodate.com/contents/polycystic-ovary-syndrome-pcos-beyond-the-basics

A petefészek és mellékvese férfias típusú hormonok túlzott termelését végzik. Nincs petesejtérés így az ösztrogén és progeszteron egyensúlya is felborul. A túl magas férfias hormon szint mellett az inzulin vérszintje is emelkedett. A hiperinzulinaemia nagy szerepet játszik a betegség kialakulásában, súlyosabbá válásában. Az inzulin serkenti a petefészek férfias típusú hormonjainak termelését, mely miatt a tüszőérés tovább romlik, és kialakul az ultrahangon a jellegzetes policisztás ovárium kép. 

A PCOS tünetei:

Felsorolom a lehetséges tüneteket, melyek alapján felmerül a PCOS lehetősége:

• rendszertelen menses;
• menstruáció kimaradása;
• meddőség;
• pattanásos, zsíros bőr;
• bőr szürkésbarna elváltozása (acanthosis nigricans);
• emelkedett inzulinszint a vérben, inzulinrezisztencia vagy cukorbetegség;
• fokozott szőrzetnövekedés;
• hajszál elvékonyodása, hajhullás, esetleg férfias jellegű kopaszodás;
• hasra lokalizálódó túlsúly, elhízás;

Nem kell mindnek jelen lennie a diagnózishoz. Például vannak kifejezetten vékony alkatú PCOS betegek is.

Hivatkozás:

(1) https://www.eshre.eu/Guidelines-and-Legal/Guidelines/Polycystic-Ovary-Syndrome

(2) https://www.uptodate.com/contents/polycystic-ovary-syndrome-pcos-beyond-the-basics

Az endometriózis egy krónikus betegség. Kezelhető, de kiújulására hajlamos. Becslések szerint a női népesség 2-10%-a szenved endometriózisban, a meddő nők esetében ez az arány akár 50% is lehet.

Endometriózis kialakulásának okai:

A betegség kialakulásának oka nem ismert. Számtalan elmélet létezik, azonban egyik sem nyert egyértelmű bizonyítást.

A legelfogadottabb elmélet szerint a menstruáció során a méhnyálkahártya sejtjei a petevezetékeken keresztül a hasüregbe jutnak, a hashártyához tapadnak és endometriózisos elváltozásokká alakulnak. Az ösztrogén (női nemi hormon) kulcsszereplő az endometriózis kialakulásában. Ennek következtében az endometriózis legtöbb jelenlegi kezelése az ösztrogén termelését próbálja csökkenteni a női szervezetben, hogy enyhítse a tüneteket.

Mikor gondoljunk endometriózisra?

A betegségre leggyakrabban a fájdalom hívja fel a figyelmet, mely lehet menstruációs ciklussal összefüggő és attól független is. Legjellemzőbb, a menstruáció előtti vagy alatti fájdalom. A fájdalmas menstruáció nem élettani jelenség. Soka tévhitben élnek, és azt gondolják, hogy a menstruáció természetes velejárója a fájdalom, ezt el kell viselni. De ez nem így van. A fájdalmas menstruáció hátterében állhat betegség, endometriózis is. Az endometriózisos szövet hormonérzékenységével magyarázható a menstruáció alatt jelentkező fájdalom.  

Az endometriózis legjellemzőbb tünetei:

• Fájdalmas menstruáció
• Kismedencei fájdalom
• Fájdalmas közösülés
• Meddőség
• Fáradékonyság
• Ciklikusan jelentkező bélpanaszok: időszakos puffadás, hasmenés vagy székrekedés, fájdalmas székletürítés
• Ciklikusan jelentkező véres vizelet

Mivel a felsorolt tünetek hátterében más betegségek is állhatnak az endometriózis diagnózisa nem alapozható kizárólag a tünetekre. A tünetek felhívhatják a figyelmet, és a megfelelő diagnosztikai lépés felé irányíthatják az orvost.

A rutin nőgyógyászati vizsgálat során érzékeny területek, csomók tapinthatóak a hüvelyfalban, hüvelyboltozatban. Kiterjedt betegség, úgynevezett mélyen infiltráló endometriózis esetén vagy petefészek-endometriózisban a fizikális és ultrahang vizsgálat információt szolgáltathat a megfelelő diagnózis felállításához. Ugyanakkor, ha a beteség a hashártyát érinti, a nőgyógyászati vizsgálat során nem találunk semmilyen eltérést.

A betegség diagnózisa műtéti úton állítható fel. Hasi műtét során az endometriózisos elváltozásból szövettani mintát vesznek.

Endometriózis = meddőség?

Meddőség esetén panaszmentes esetben is felmerül az endometriózis lehetősége. Ha az endometriózis a petefészekben helyezkedik el (ciszta képében), a petesejt érés folyamatát, a tüszőrepedést zavarhatja meg. A hashártya endometriózis a petesejt petevezetékbe való eljutását akadályozhatja meg. A betegség a legújabb elméletek szerint az embrió beágyazódására is hatással lehet.

Ugyanakkor nem minden endometriózissal diagnosztizált nő meddő. Irodalmi adatok szerint szerint az endometriózisban szenvedő nők 60%-a termékeny, képes a spontán teherbe esni.

Nincs rá tudományos adat, hogy a hormonkezelés vagy egyéb alternatív kezelés javítja az endometriózisban szenvedő nők spontán teherbeesésének esélyét. Nem létezik egyetlen legjobb megoldás endometriózisban érintett nők teherbeesésének segítésére. A betegség típusa, az orvos és a beteg igényei és lehetőségei alapján kell eldönteni, hogy milyen kezelést választanak.

Hivatkozás:

(1) ESHRE Guideline on management of women with endometriosis